1927. június 17-én született Sütő András

Lehallgatták, fenyegették, betiltották, de ő így sem maradt csöndben, amikor azért kellett kiállnia, amiben hitt.

 Magyarországon bemutatott drámája csak fokozta: a rezsim titkosszolgálata lehallgatta otthonában, munkahelyén, hétvégi házában; névtelen levelekben, telefonokkal fenyegették, életveszélyesen is, gyermekeinek boldogulását különböző módszerekkel nehezítették.

Sokat tett a magyar nyelvért, az anyanyelvi oktatásért.

 Sőt, minden akadályoztatással hangosabb és aktívabb lett. Eleven és szétszakíthatatlan kapocs volt irodalmárként és politikusként is a magyarországi és az erdélyi magyar közösség között.

A '70-es '80-as években romániai országgyűlési képviselőként is kiállt a magyar kisebbség nyelvhasználati jogai és a teljes anyanyelvi oktatása mellett, illetve tiltakozásokkal, memorandumokkal igyekezett a Romániában folyó nemzetiségi jogfosztásokra felhívni a figyelmet.

1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve.

Írásai és megszólalásai jelentős változást hoztak a romániai magyarsággal kapcsolatos magyar politikában, az Advent a Hargitán című drámájának 1986-os budapesti bemutatása komoly politikai vihart kavart, a román hatóságok hevesen tiltakoztak miatta.

1990-es diktatúra-ellenes megmozdulások idején felszólal a tüntetéseken, a marosvásárhelyi  magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, a RMDSZ székház ostromakor veszítette el bal szeme világát. 

Saját kérésére Magyarországra szállították gyógykezelésre, 1990. március 20-án este érkezett meg katonai repülőgéppel Tökölre, ahonnan Budapestre vitték tovább.

1990. június 22-én a Magyarok Világszövetsége budapesti ülésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották, 1990-ben az Osztrák Pen Klub tiszteletbeli tagja lett. Ő volt Marosvásárhely első díszpolgára, s ugyancsak díszpolgára volt Székelyudvarhelynek. 

Nyelvújító, közösségmegtartó szerepe előtt tisztelegve az erdélyi anyanyelv ápolók róla nevezték el nyelvőrző díjukat.

 1992-ben Kossuth-díjat kapott kiemelkedő prózaírói munkásságáért, nyelvőrző és nyelvteremtő művészetéért, napjaink magyar színházművészetében játszott kimagasló szerepéért.

 1995-ben a Kisebbségekért

 1996-ban Magyar Örökség-díjjat és a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett.

 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét

 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.

 2002-ben az érdemérmet .

Az erdélyi magyar író a romániai magyar kisebbség egyik legjelentősebb szószólója volt. 

Sütő András 2006. szeptember 30-án hunyt el Budapesten, október 7-én helyezték örök nyugalomra Marosvásárhelyen.