2009.06.13-tól a Magyar feltalálók napja

Az ünnepnapot az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének 20. évfordulója alkalmából a jubiláló szervezet kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték legelőször.

A világ számos országában évtizedek óta rendeznek már ilyen nemzeti emléknapot. Magyarországon a jeles napok ünnepköréből még hiányzott, és a feltalálók pótolni akarták a hiányt. A választás azért esett június 13-ra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását.

Szent-Györgyi Albert✡, apai részről zsidó orvos és kémikus, egyetemi tanár. 

1937-ben kapta meg a Nobel-díjat. Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte a Nobel-díj érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle; a plakett a mai napig ott látható. (Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört Téli háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel) 

  A II. világháborúban Szent-Györgyi Albertet a Kállay-kormány Isztambulba küldte. 

A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítése volt. A tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, mivel a németek megtudták Szent-Györgyi útjának tervét, ezért az 1944. március 19-i német megszálláskor illegalitásba vonult.

 Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására.

 Az utolsó pillanatokban sikerült őt kicsempészni a svéd nagykövetségről, ahonnan a már szovjet hadsereg által ellenőrzött területre került.

Az 1945 januárjában Szent-Györgyi elnökségével alakult meg Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, amely később Magyar-Szovjet Baráti Társaság néven működött. A háború befejezése után hozzálátott az Akadémia újjászervezéséhez, de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Létrehozta az Új Természettudományi Akadémiát. Végül a két akadémiát a kormány összevonta, Szent-Györgyit felkérték elnökének, de maga helyett Kodály Zoltánt javasolta. 

1947-ben Szent-Györgyi a svájci Alpokban töltött néhány hetet, mikor értesült róla, hogy barátját, Zilahy Lajost letartóztatták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra. Letelepedett az Egyesült Államokban.