Hajléktalanok
2018.06.15.
A magyar parlament 2011-ben törvényt hozott a közterületen való életvitelszerű tartózkodás büntetéséről.
A videót három éve készítettem
A törvény számos vitát váltott ki Magyarországon és külföldön egyaránt, míg végül az Alkotmánybíróság érvénytelenítette. A vita azonban nem ért véget, önkormányzatok más eszközökkel próbálták tiltani az utcán történő lakást.
A lakosság harmada szegénynek számít, több mint tizede leszakadt a társadalomról, kirekesztettségben él.
Veszélyeztetettek a munkanélküliek, feketemunkások (hisz ők, nyugdíj nélkül vagy alacsony nyugdíjjal fognak megöregedni), gyermekes/sokgyermekes családok, nyugdíjasok, tartós betegségben vagy fogyatékossággal élők egy része és teljesen kiszolgáltatottak hajléktalanok.
2018-ban a Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy a most zajló alkotmánymódosítási folyamatban teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, hiszen minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely. Tehát gyakorlatilag alaptörvényi szinten tiltanák be a hajléktalanságot.
Kialakulásának gazdasági okai:
Az 1968-as gazdasági reformot követően 1978-ig a reálbér nőtt, azután csökkent, ezért mindazok a háztartások, amelyek elsősorban bérből éltek, nehezedő anyagi körülmények közé kerültek. Az egy főre jutó reáljövedelem növekedése azonban lelassult, 1982-től stagnált, majd 1990-től csökkent. Ez a folyamat eredményezte a létminimum alatti kategória növekedését. A jövedelmek szóródása jelentősen nőtt, emelkedett a "gazdagodás" mértéke, ezzel arányosa a szegények elszegényedése is fokozódott.
Az 1990-es évek közepén a szegénység nyilvánvalóan Magyarország egyik legsúlyosabb társadalmi problémája, Budapest és a "vidék" szétválása kiéleződött.
A kapitalista rendszerváltás időszakának (1989) sajátos szociálpolitikai gondjaként jelent meg újra hazánkban a rohamosan növekvő mértékű hajléktalanság és ennek tudatosodása.
Az ipar és a gazdaság teljes tönkretétele:
A gyárak és üzemek épülése és bővítése sok embert vonzott vidékről ezzel új perspektívát nyitva számukra és hátrahagyva a vidéki életet. ( falvak, települések elnéptelenedése) A munkahelyek közelében munkásszállókat alakítottak ki, ami egyben biztosította azt is, hogy a vidékiek a munkahelyükhöz közel tartózkodhattak.
Az elmúlt évek során az üzemek és gyárak folyamatos bezárásra kerültek és ezzel emberek százezrei váltak munkanélkülivé.
A szállók megszűntek és sok embernek nem volt már lehetősége arra, hogy visszatérjen a családjához hiszen a távolság miatt rengeteg válás is bekövetkezett.
Az újrakezdés lehetősége:
Elindultak az átképzések hiszen már nem volt szükség a szakmájukhoz jól értő munkásokra, mert helyüket felváltották olyan pozíciók, amik nagyon távol álltak attól, amit életük során végeztek.
1. Megkezdődött a kivándorlás, mert aki tehette külföldön vállalt munkát.
2. Fontos szempont lett az életkor feltétele egy munkakör betöltésére.
3. Az alacsony juttatás miatt a kínálkozó távoli munkalehetőség és az albérlet fizetése kizárta egymást.
A nyílt pénzügyi válság után (2009) a kormány kénytelen volt jelentős megszorító intézkedések (pl.: nyugdíjkorhatár emelése, táppénz csökkentése, lakástámogatási rendszer felfüggesztése, gázár és távfűtés támogatás csökkentése, ÁFA emelkedés) meghozatalára, mely összességében a szegénységben, illetve mélyszegénységben élőket sújtja.
Megalakítják a hajléktalanellátó rendszert:
Magyarországon szabálysértéssé nyilvánították a közterületi hajléktalanságot és az arra rászoruló embereknek férőhelyeket biztosítanak, hogy ne kelljen a közterületeken életvitelszerűen tartózkodniuk. Télen, a krízisidőszakban melegedők állnak rendelkezésre a hajléktalan emberek számára, ahol álláskeresés céljából és lakhatási ügyben internet és számítógép használatával is segítik őket.
- Utcai szociális munka
- Krízisvonal
- Népkonyha
- Nappali melegedő
- Szociális Információs Szolgálat
- Éjjeli menedékhely
- Átmeneti szállás
- Hajléktalanok rehabilitációs intézménye
- Hajléktalanok otthona
Tehát megpróbálják segíteni visszahelyezni őket a társadalomba. A szállásokon ételt és lakhatást biztosítanak az arra rászorulóknak, amit a hajléktalanok közül sokan igénybe is vesznek.
Mi az, amit nem biztosítanak?
Gondoljunk csak bele. Egy ember mindent elveszít munkát, családot, barátokat. Hiszen a társadalmi jólét megszűnésével rendszerint ezek a számára fontos értékek is eltűnnek az életéből. Az elmagányosodás érzése, az életkedv és számos kudarc megélése az alkoholizmusba vezeti őket. A hajléktalanokat nem ismerjük csak látjuk őket és ítélkezünk. Bosszant minket a kéregetésük a szaguk és még lehetne sorolni. Tehát összegezve elsősorban a lelki segítségnyújtás lenne az, ami a legfontosabb feladat lenne, hogy valami motívációt kapjanak arra, hogy igenis van helyük a társadalomban.
Valóban csak a kormány hibája lenne?
Azok, akik munkaerőt keresnek és nem adnak lehetőséget ezeknek az embereknek nem ugyanolyan hibásak? Úgy gondolom, hogy elsősorban a társadalmunkban kell keresni a hibát. A közöny és az ítélkezés helyett a segítségnyújtás lenne a feladatunk. Úgy ítélkezünk egy kormány döntés ellen, hogy mi magunk meg sem próbálunk tenni semmit azért, hogy könnyítsünk egy emberi sorson.
Kapcsolódó cikkek:
https://valeria198.webnode.hu/segitsunk-egy-raszorulon-kezdemenyezes/